A fületleneknek szól?

Ami ma is foglalkoztatott: miért nem szabad egy hangsugárzó vagy rendszer hangját felvételek alapján méltatni. Ez egy eléggé hosszadalmas iromány is lehetne, de rövid leszek. 

Érdekes és fontos kérdés ez számomra, hiszen sokszor találkozom olyan emberekkel, akik állításuk szerint minden hibát és minden erényt meghallanak egy hifi rendszerben. Órákon át ülnek a kérdéses eszközökkel szemben és hallgatják. Sok-sok felvételt egymás után. Ógnak-mógnak, figyelnek. Aztán megszületik a döntés, amiben megingathatatlanok. Sokan közülük már az első húsz másodpercben véleményt formálnak. Persze az eszükbe sem jut, hogy a fül illetve agy elég hamar hozzá tud szokni (kompenzál) auditív körülményekhez. No de melyiküknek van igaza? Ki az, aki megfontolt döntést hoz?

Aki most arra tippel, hogy az órákon keresztül fülelő teszi jól, az téved. Bár a néhány másodperc után való döntés is helytelen választás. Egész egyszerűen a válasz az, hogy csak zenei felvételek alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Hiszen egyrészt nem ismerjük a felvételt, nem voltunk ott, amikor készült, de még ha ott is voltunk, sajnos az auditív emlékezetünk olyannyira fejletlen, hogy nem képes megjegyezni a hallottakat úgy, mint pl. a látással a látottakat, ahol minden apró részletre is tudunk emlékezni. Aki nem hiszi, próbálja ki. Elég érdekes élmény. Azonban most biztosan akad olyan ember, akinek a válasza erre az, hogy ő ott volt a felvételen és fel tudja idézni. Rendben. Legyen. De vajon a hangmérnök háta mögött is ott volt, amikor kikeverte a neki tetsző hangszínt vagy visszhangot? Vagy amikor elvett egy kicsit a magasakból, esetleg ráadott a mélyekre, mert mondjuk fejletlen stúdió monitoron hallgatta vissza a felvételt, vagy csak az ízlése kívánta így? Lehet, hogy ilyen ember is van. Őt kérdezem. Vajon tud-e mindig ugyanolyan lelki állapotban lenni, mikor leül meghallgatni egy zenét? Tud-e mindig ugyanoda ülni? És tud-e a látottaktól elvonatkoztatni?

Tehát, amiért nem szabad egy hangsugárzó vagy hangrendszer hangját felvételek alapján méltatni:

• az agy rövid időn belül hozzászokik az akusztikai karakterhez (bár elég tapasztalattal a nagyobb hibákat azonnal kihallani)
• nem ismerjük a felvételt, nem voltunk jelen a készítésekor, nem tudjuk minek, és hogyan kell szólnia
• az auditív emlékezetünk egyébként is nagyon gyenge
• nem tudjuk, hogy a hangmérnök mennyire módosította a felvételt (visszhang, magas, mély emelés/vágás)
• nem tudunk ugyanoda ülni (az átvitel sokat változik)
• nem lehetünk mindig ugyanabban a lelkiállapotban
• és elvonatkoztatni alig tudunk a látott technikától, előítéleteink vannak

Fontos megjegyezni, hogy az ilyen összehasonlításnak csak objektíve jól teljesítő eszközök (egyenletes frekvenciamenet, stb) esetében van csekély értelme.

A jó akusztika pénzt hoz

Belsőépítészet és akusztika, avagy a jó akusztika pénzt hoz.

Biztosan tapasztaltad már, hogy egy zsúfolt étteremben nem tudtál beszélgetni a partnereddel, mert akkora volt a hangzavar. Ráadásul volt még valamiféle háttérzene is, amivel megpróbálták azt elnyomni. Biztos volt olyan is, amikor rövid idő elteltével haza akartál menni onnan, vagy nem érezted jól magát és átültél egy másik asztalhoz. Ha most egy vendéglátó helyiség tulajdonosa olvas, akkor már tudja, miért nem maradnak a vendégei tovább főleg akkor, amikor telt ház van. Jobb esetben nem zavaró és nem tudatosul benned a dolog, csak azon veszed észre magad, hogy legközelebb már nem azt a helyet választod randi, üzleti vagy baráti beszélgetések helyszínéül. Legtöbbünk biztosan volt már olyan üveggel körülvett tárgyalóban is, ahol nagyon rosszul értette partnerét a visszhangok miatt és elfáradt egy beszélgetés közben, mert hangosan kellett beszélnie vagy sokkal jobban kellett koncentrálnia a másik félre. Elárulunk egy titkot. 

Egy terem hangelnyelő és visszaverő képességét, azaz akusztikáját, a benne lévő anyagok és felületek határozzák meg.

Mi ez? Akusztika

Erről a szóról majdnem mindenkinek más jut az eszébe. Ugyanakkor a legtöbbször a “hallom a szomszéd tévéjét” választ szoktuk kapni, ha rákérdezünk, mit ért az ember akusztika alatt. Ezzel nem is volna baj. A hétköznapi embernek nem szükséges tudnia, mit is takar ez pontosan. Viszont azt az éttermet, ahol a hétköznapi emberek nyugalomban vacsoráznának és azt a házat, ahol a szomszédnak hangos tévéje van, valószínűleg szakemberek tervezték. Ők biztosan odafigyeltek az akusztikára. A  legfontosabb tisztázni, hogy a két szituáció (étterem és szomszéd tévéje) nagyon különböző akusztikai jelenség. Nem összekeverendő és teljesen másképp is kell kezelni azokat. Kezdjük az étteremmel, a szomszédot majd később vesszük elő.

étTerem

Ha az „ét” szót elhagyjuk, máris a „terem” szónál vagyunk, az akusztika ezzel foglalkozó területét teremakusztikának nevezik. Jogosan, mert a terem vagy helyiség belső akusztikájának javítására irányul. Azt, hogy hová kell feljavítani, a funkció határozza meg, bár szigorúan vett szabványok erre nincsenek, kivéve speciális helyiségek esetén. A funkción túl még a belsőépítész tervező által megkívánt hangulat is meghatározza az elvárt akusztikát, de ez inkább a közösségi, általános felhasználású helyiségekre igaz, mint pl. pub, menő borozó, étterem, kávézó, hotel aula, egyterű iroda. Ezek a terek azok, ahol manapság a belsőépítészek kiélhetik kreativitásukat, ám az akusztikának méltatlanul kevés figyelmet szentelnek. Az egyszerűség kedvéért hívjuk a fenti tereket összefoglaló néven csak “teremnek”. Ezeken keresztül megfelelően be tudjuk mutatni, mi is az akusztikai tervező feladata. Többek között a visszhangok, utózengési idő, vagy az alapzaj csökkentése, az asztalok közötti áthallás mérséklése, egy akusztikai kontraszt vagy idill megteremtése.

Mi van, milyen őrületes szavak ezek? Mindegyike komoly fizikai tartalommal bír, melyek hatással vannak a közérzetünkre és a hangulatunkra egy zárt térben, konkrétan diszkomfortos, mint egy rossz világítás. Képzeljük el, hogy 30-an ülünk egy visszhangos teremben, és 15-en egyszerre beszélünk. Mindegyikünk hangja el kezd többszörösen visszaverődni a helyiség határoló felületein, majdnem ideálisan. Mi szükségünk van nekünk ott erre?  Nem hogy saját visszhangunkra nem vagyunk kíváncsiak, a szomszéd asztalnál ülőkére meg végképp nem.

Az első feladatunk a visszhangok mérséklése melyet a falakon, mennyezeten vagy egyéb helyeken elhelyezett méretezett hanglágy anyagokkal tudunk elérni.

Ha nem lehet a visszaverő felületek méretén csökkenteni, akkor elnyelőből bizony nagy felület kell. Ha ezt megoldottuk, akkor  a méretezéstől függően az utózengési idő nagyban lecsökkent. Ami elég jó, mert így egyből az alapzajunk alacsonyabb szintre áll be. Erre meg mit csinál a beszélő ember? Halkabban kezd el beszélni és ez meg ugye azért jó, mert így még kevesebb hangenergiát viszünk be a helyiségbe és még alacsonyabb lesz a zajszint.

No, ha ezzel meg vagyunk, jöhet az a zene, ami egy visszhangos teremben csak az alapzaj szintjét növeli. Nem érthető és szinte nem is hallható. Itt tartunk most egyébként “vendéglátó teremileg” általában. Visszhang, sok vendég, aki beszélget (beszélgetne, de inkább kiabál) és a zene, amiért a vendéglátók fizetnek, de hallani csak kevés vendég esetén lehet. Szóval nem hallani a zenét és fizetni érte pénzkidobás. De ez még hagyján, ami sokkal rosszabb hír, hogy a kiabálva beszélgető vendég hamar elfárad, és bizony nem tudja miért, de haza akar menni és nem iszik még egyet. Sokan persze azt mondják, hogy csak egy sört jöttek meginni, de ha jól érzik magukat, megisznak még egyet. Ez tuti.

Végre, ha a hangelnyelők elhelyezésre kerültek és optimalizálják a helyiséget akusztikailag is és emellett halk zene szól, máris megoldottuk az utolsó problémánkat, az asztalok közötti áthallást. Ezzel a módszerrel tulajdonképpen teljesen intimen beszélgethetünk az asztalunknál minden fáradság nélkül. Nem fogjuk hallani a szomszéd asztalt és ők sem hallanak minket. Ez is jó hír, hiszen egy vendéglátó-ipari egységbe nem azért megyünk, hogy elfáradjunk, és hogy a szomszéd asztali beszélgetést hallgassuk, hanem pihenni, lazítani.

Miért nem találnak a várandós kismamák egy kocsmát, ahol barátnőzhetnek egyet?

Néhány ismerősöm arra panaszkodott, hogy a feleségével nem tud elmenni egyet vacsorázni, vagy a kismama nem tud elmenni a barátnőivel sehova, mert általában mindenhol nagyon nagy a zajszint és bizony eléggé kiabálnia kell. Ettől 20 perc alatt úgy elfárad fizikailag és lefárad az agya is, mintha minimum egy doktori diplomát védett volna meg éjjel kettőkor.
Ez bizony igen méltatlan bánásmód. Na de szándékos ez egyáltalán?

6 lépés a tökéletes akusztikai élményért - Hogyan készül a BIZSÓK hangsugárzó?

A hangsugárzó készítés folyamata nálunk számos ponton eltér a hagyományostól. A hangsugárzó (a köznyelvben hangfal) szóról általában egy polcról levehető késztermék jut az eszünkbe. A BIZSÓK Manufaktúránál a megrendelő egy sokkal korábbi fázisban kerül kapcsolatba a hangsugárzóval. A két folyamat különbözőségét úgy tudnánk szemléltetni, hogy az előbbi egy platformizált lakóparkban lévő lakásba való beköltözéshez hasonlít, míg a mi esetünkben álmaink lakásának az építésszel közös tervezéséről és kivitelezéséről van szó, ahol minden a lehetőségek és a mi igényeink szerint van kialakítva.

A hagyományos hangsugárzóknál hozzászoktunk, hogy a funkciót standard megoldásokkal elégítik ki. A szokásos formák valóban kényelmesek a tervező vagy a gyártó szempontjából. Mi ezzel szemben azáltal, hogy a megrendelőnek a különleges igényeit is igyekszünk kielégíteni, tudatosan komoly feladat elé állítjuk saját magunkat. A funkció szempontjából nem feltétlenül kényelmes forma vagy anyaghasználat nem jelenti azt, hogy le kell mondani a kiváló hangzásról. Tény és való, hogy sokkal több munkát és kreativitást igényel, mint a hagyományos megoldások, de végeredményként egyedi, személyreszabott forma jelenik meg, ami kárpótol a fáradozásainkért. Számunkra szakmai szempontból éppen ez adja a feladat szépségét.

I. lépés: vágyak, álmok, lehetőségek
A munka az igények felmérésével kezdődik. Elbeszélgetünk a megrendelővel milyen környezetbe milyen felhasználásra szeretne egyedi hangsugárzókat.  Ha ezeket megbeszéltük, akkor új belső tér esetében terveket kérünk a belsőépítésztől, hiszen ez a folyamat a megrendelővel és a belsőépítésszel szoros együttműködésben folyik. Figyelembe vesszük a tervezett enteriőr színvilágát, formavilágát, a jellemző anyaghasználatot. Amennyiben egy már meglévő helyiségbe szeretne a megrendelő egy BIZSÓK Hangsugárzót, ez esetben személyesen kimegyünk a helyszínre, fotókat készítünk és felmérjük, hogy az adott térben milyen hangsugárzó képzelhető el. Ez az álmodozás időszaka, melynek végén kialakul néhány formai koncepció.

II. lépés: design, funkció és a tökéletes akusztika tervezése 
A munka folyamán mindig szem előtt tartjuk a helyiség akusztikáját, ami sokszor elhanyagolt szempont a hangsugárzók kiválasztására fordított időhöz és energiához képest. A tér a hangrendszer része, ami nagyban befolyásolja az akusztikai élményt. Mi komplexen gondolkozunk, ezért a tervezési folyamatunknak lényeges része a helység akusztikájának megfigyelése. A dizájnnak, a külső megjelenésnek és a fizikai funkciónak kéz a kézben kell járnia. A hangsugárzónak optikai és akusztikai szempontból is kiválónak kell lennie. Ez hasonlatos   ahhoz, mint amikor egy új ház tele van ultramodern, fantáziadús építészeti elemekkel, de ha nem állja ki a statikai próbát, mit sem ér. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a hangsugárzó külső megjelenését és akusztikai tulajdonságait együtt optimalizáljuk. 

III. lépés: vizualizáció, modellezés
A megrendelővel és a belsőépítésszel egyeztetett terveket leskicceljük, lerajzoljuk és végül CAD szoftver segítségével 3D-ben modellezzük. Ez nem csak arra jó, hogy a későbbiekben a gyártás alapját képezze, hanem a vizuális megjelenítés a megrendelővel való kommunikációt is nagyban segíti. Ezzel párhuzamosan bevonjuk a munkába az akusztikai fejlesztő mérnökünket, akivel a továbbiakban szorosan együttműködve dolgozzuk ki a végleges koncepciót. 

IV. lépés: kiválasztás
A megrendelő igényeihez igazodva választjuk ki a hangszórókészletet. Laikus szemmel talán meglepőnek tűnhet, hogy olyan részleteknek, mint az előlapon való elhelyezkedésnek és a süllyesztésnek nagyon komoly szerepe van az átvitelben. Ez olyannyira fontos, hogy ezeket a részleteket egy akusztikai célszoftver segítségével szimuláljuk és optimalizáljuk. Már az első akusztikus szimulációkhoz szükségesek a hangszórók Thiele-Small paraméterei, amelyek a hangszóró mélytartománybeli működését írják le. Az elektro-akusztikai tervezés során egymással összhangban alakítjuk ki a szükséges doboztípust, doboztérfogatot, az előlap méretét, a hangolást. Számítógépes szimulációkat végeznük melyek eredménye alapján ha szükséges akkor a terveket módosítjuk. Gyakran előfordul, hogy több változatot is javasolunk a megrendelőnek és közösen eldöntjük, hogy melyik tervet valósítsuk meg. Ha ez megvan, elkészítjük a prototípus tervet, ami már több részletet is tartalmaz. Itt többek között gondolni kell arra is, hogy a felület festve vagy furnérozva lesz, mert ez hatással van a faanyag kiválasztására.

V. lépés: prototípus elkészítése
 Mire elkészül a prototípus terv megérkeznek a megrendelt hangszórók is amikkel a fejlesztőmérnök dolgozik tovább. A nyers hangszórókat első lépésként alaposan átvizsgáljuk és "bejáratjuk". Ezután számos elektro-akusztikai mérésnek vetjük alá őket. A mérési eredmények alapján további számítógépes szimulációkat végzünk melyek alapján finomítunk a prototípus terven. Mialatt a fejlesztőmérnök a szimulációkkal dolgozik, a vezető konstruktőr elkészíti a prototípust, ami ugyanolyan doboz, mint a végleges, csak éppen nem kezeljük külsőleg, nyersen dolgozunk vele. Ebbe a dobozba beépítjük a hangszórókat és méréseket végzünk rajta. A m
érési eredményeket összevetjük a szimulációs eredményekkel és ezek alapján dolgozunk tovább a prototípuson.

VI. lépés: és akusztikus szimulációk

Következő lépésként elkezdjük a hangváltó szimulációkat. Ez az az áramkör, amely az erősítőből érkező jelet a hangszórók között megfelelően "elosztja". Minden hangváltó egyedi: az optimális áramkör számos körülménytől függ pl. az alkalmazott hangszóróktól, a hangsugárzó méretétől, formatervezésétől, anyagától, stb. Egy optimálisan beállított hangváltó elkészüléséhez alapos finomhangolásra, sok száz akusztikai mérésre van szükség.

 Ha elégedettek vagyunk a szimulációk eredményével, akkor megépítjük a teszt-hangváltót. Ismét mérések sokasága következik. Előfordulhat, hogy nem megfelelőek a mérési eredmények, ebben az esetben visszatérünk a szimulációhoz és szükség esetén változtatunk a hangváltón.

Mit jelent számunkra a jó hangminőség? - Mit szólnál, ha ugyanúgy, mint az autódnál az ESP-t, hangfaladban is kikapcsolhatnád a hallást segítő eszközöket?

Mikor kapcsoltad ki utoljára autódban az ESP-t? Hogyan érezted magad?

Szögezzük le, a hangminőség (hangfal, akusztika, hangzás...) mindenki számára mást jelent. Napjainkba valamennyi gyártó szinte kivétel nélkül mesterséges hangzásjavító eszközöket alkalmaz. Ezt talán a legjobban a kocsikba szerelt 3 betűs gombokhoz (ABS, ESP) lehetne hasonlítani. Ezek a mindennapi vezetést, közlekedést, előbbi esetben pedig a zenehallgatást könnyítik, de a valóságot jelentősen torzítják.

Ezalatt érthetjük azt, hogy egy gyengébb hangminőségű tömörített hangfelvétel egész elfogadhatóan szól azokon a rendszereken, ahol mesterséges hangzásjavító eszközöket alkalmaznak, de egy csomó más hangot, finomságot is "levágnak", átformálnak ezek a rendszerek. Éppen ezért egy tökéletes hangminőségű, hangfelvételből sem tudja kihozni a maximumot. Hangfalaink, hangrendszereink megalkotásakor mindig a legmagasabb elvárásoknak kell megfelelni, ennek köszönhető, hogy egyedi hangrendszereinktől valóságos hangzást kaphatsz vissza. Elképesztően nagy élmény így zenét hallgatni.

A Bizsók Hangsugárzó Manufaktúrának a jó hangminőség elsősorban azt jelenti, hogy a felvételen található hanganyagot minél kisebb torzítással, minél pontosabban reprodukáljuk, lehetőleg úgy, ahogy azt a hangmérnökök és a művészek együtt kitalálták a felvételek során. Sok olyan rendszer született már és napjainkban is születik, amelyek gyártója a saját ízlését, hangzásvilágát a hifi rendszer részévé teszi. Ez is egyfajta koncepció, hitvallás, mi azonban azt tűztük ki célul, hogy a hangsugárzóink és rendszereink transzparens módon azt mutassák meg, ami a felvételeken található. 

Nem szeretnénk sem elvenni, sem hozzáadni semmit azokhoz!

Ha például egy kevésbé jól sikerült felvételen hallható hegedű hangja nem tűnik természetesnek, akkor nem próbálkozunk meg azzal, hogy a rendszert alakítva természetesebbnek tűnő hegedűhangot állítsunk elő. A felvételeket adottnak vesszük, és a rendszert úgy tervezzük meg, hogy azok lehetőleg minél tisztábban, minél kisebb torzítással szólaljanak meg. Ennek a célnak az eléréséhez széleskörű technikai és tudományos ismeretek szükségesek.

Mi nem hiszünk a méregdrága high-end alkatrészek, kábelek, stb. használatában, amelyek működése az emberi psziché befolyásolhatóságán és a hiten, hiszékenységen alapulnak. Tapasztalataink és méréseink alapján ugyanis a jó hangminőség kulcsa a kiváló műszaki tervezés és kivitelezés.

A hifi készülékek teljes mértékben műszaki eszközök. Ismert fizikai és műszaki törvények írják le a működésüket ezért a tudományos alapossággal, pontos mérésekkel és kivitelezéssel készített készülékek szubjektív megítélések alapján is kiválóan teljesítenek. Az audiofil „guruk” füléhez és ízléséhez igazított készülékek viszont rendszerint nagyon megosztják az embereket, főleg egyéni ízléseik és preferenciáik alapján.

A jó hangminőséghez szorosan kapcsolódik a jó sztereó térélmény is. A sztereó, azaz kétcsatornás rendszerek az 1960-as évektől kezdve terjedtek el széleskörűen. Ekkorra oldották meg a felvételi technikában, illetve a lejátszás és rádiótechnikában is a kétcsatornás átviteltechnika komolyabb problémáit. Habár több csatorna használatával pontosabb, realisztikusabb térélményt lehet előállítani, mint sztereóval, főképp költséghatékonysági és technikai korlátok miatt a sztereó rendszerek terjedtek el.

Az ezredforduló környékén, a digitális technika rohamos fejlődésével váltak valóra a korábban csak áhított sokcsatornás rendszerek. Ennek ellenére mai napig szeretett és közkedvelt a sztereó rendszertechnika. Egyrészt az elmúlt évtizedek felvételeinek döntő többsége sztereó technikával készült, másrészt a sztereó térélmény – ha jó rendszeren, jól beállított módon hallgatjuk – nagyon meggyőző és valósághű tud lenni. A jó sztereó térélmény során viszonylag pontosan meg tudjuk határozni, hogy a tér mely területéről szólalnak meg az énekesek, hangszerek. Továbbá korlátozottabban, de elfogadható mértékben tudunk mélységi információkat is mondani a felvételekről. Például jó sztereó hangvisszaadással (és felvétellel) jól érzékelhető, hogy az énekes milyen messze áll tőlünk. Bizonyos felvételeket hallgatva az énekes szinte majdnem karnyújtásnyira énekel előttünk a nappaliban, más felvételeken pedig, egy nagy színpadon áll több méterrel előttünk. 

Jó rendszerrel és megfelelő installálással nagyon meggyőző 360 fokos térleképzés is elérhető. A sztereó térélmény maradéktalan reprodukálásának egyik alapvető feltétele a jó sztereó rendszer. Másik feltétele a megfelelően beállított sztereó hangsugárzók, továbbá az optimális akusztikai környezet. Ha műszakilag minden együtt van és rendben van, akkor nincs szükség további high-end hókusz-pókuszra a hangminőség állítólagos javítása érdekében.

Minden részletre odafigyelünk.

Mi a valósághűen reprodukált profi hangélményt nyújtjuk Neked, egyedi külsőbe bújtatva. Amennyiben erre van szükséged ne habozz, hívj fel minket, hogy minél hamarabb elkezdhessük hangrendszered megvalósítását.

"... mert szenvedélyünk a Hang!"
Bizsók Vajk

Az erősítőkről általában

Az erősítők alapvető feladata nevükből eredeztethető, azaz valamilyen fizikai jellemzőt felerősítenek alacsonyabb szintről magasabb szintre. Az elektronikában használatos erősítők elektromos mennyiségeket, azaz feszültséget, áramot vagy az előbbi kettő szorzatát, azaz teljesítményt erősítenek. Komolyabb tudományos magyarázat nélkülözésével szeretnénk egy rövid áttekintést adni az audiótechnikában használatos kommersz erősítőkről.

-Aktív elektronikus erősítők-

Az elektronikus erősítők közös jellemzője, hogy a hasznos jel erősítését úgynevezett aktív alkatrészekkel szerelt áramkörök végzik melyek működéséhez külső energiaforrás szükséges. Ezek az aktív alkatrészek leggyakrabban tranzisztorok, integrált áramkörök vagy elektroncsövek. Az utóbbiak kissé kilógnak a sorból, egyrészt működési elvük, másrészt energiaigényük és méretük miatt. Manapság a korszerű elektronikai termékekben nem találkozunk elektroncsövekkel, azonban vannak még gyártók, akik előszeretettel használják őket mondván, hogy magasabb hangminőséget lehet velük elérni. Szubjektív benyomások alapján mi nem szeretnénk semmiféle ítéletet mondani, vagy általánosítani, technikailag azonban korszerűtlennek tekinthetők az elektroncsövek. Lehet ugyan belőlük műszaki értelemben is jó minőségű erősítőket építeni, azonban nehézkes kezelésük, nagy energiaigényük és jelentősen rövidebb élettartamuk miatt szerintünk nem érdemes erre a technikára pénzt költeni. Napjainkban inkább a korszerű félvezetős, integrált áramkörös erősítők ajánlhatók, szerencsére ezekből van sokféle, jó minőségű, megfizethető fajta.

-Az erősítők csoportjai működési módjuk alapján-

Működési módjuk alapján több csoportba (úgynevezett osztályba) sorolhatjuk az erősítőket. A hangfrekvenciás célra készült erősítők általában háromféle osztályban működnek: A osztály, AB osztály és D osztály. Létezik B osztályú erősítő is, amelyet nagyon ritkán használnak, de megemlítjük ezt a lehetőséget is, hogy megértsük az AB osztály működését. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az osztályok jelölése (A, B, AB, D, stb.) nem a minőségüket jelölik, hanem a működési módjukat!

Előerősítők

Összefoglaló néven előerősítőknek tekinthetünk minden olyan erősítőt, amely kis jeleket képes magasabb szintre erősíteni anélkül, hogy hangsugárzót vagy fejhallgatót kellene közvetlenül meghajtani. Ez a meghatározás nem pontos definíció, a készülékek sokfélesége folytán nem is lehetne olyan leírást adni, amibe minden előerősítő beleillik. Kitűnő példa a kivételekre az integrált erősítők, amelyek az előerősítőt és a végerősítőt egy dobozban hordozzák. A házimozi erősítők többsége is ilyen jellegű integrált erősítő. A drágább rendszereknél szokott általában külön megjelenni az előerősítő és végerősítő fokozat.

Az előerősítő feladata, hogy az előtte elhelyezkedő műsorforrás jelét megfelelő szintre emelje a végerősítő számára. Leggyakrabban lemezjátszók alacsony jelét, illetve magasabb, úgynevezett vonali szintű jeleket illetve digitális forrásból származó jeleket képesek fogadni és a végerősítő felé megfelelő szinten, minél kisebb torzítással továbbítani. Ebben a fokozatban szokták megvalósítani a bemenetválasztást, hangszínszabályzást, hangerőszabályzást, különböző korrekciókat, illetve digitális jelfeldolgozást is házimozi rendszerek esetén.

Digitális-Analóg, Analóg-Digitális konverter

A digitális jeleket feldolgozni tudó előerősítőkbe általában terveznek A/D (analóg-digitális) konvertereket, amelyek az analóg jeleket alakítják digitális jelfolyammá, illetve D/A (digitális-analóg) konverterek, amelyek a digitális jeleket analóg formára alakítják. Ezek a konverterek azért szükségesek, hogy bármilyen formátumú bemeneti jelet, akár analóg, akár digitális formátumban a végerősítő felé továbbítani lehessen.

Végerősítők

Alapvető feladatuk, hogy hangsugárzóknak, fejhallgatóknak megfelelő szintű jelet szolgáltassanak, így azok az elektromos jelből képesek lesznek hallható hangrezgéseket előállítani.

A végerősítők működési módjai:

A osztály: A végerősítőben lévő teljesítmény fokozat aktív alkatrészei folyamatosan vezetik az áramot, akkor is, amikor nincs vezérlőjel. Fontos megemlíteni, hogy rossz a hatásfokuk (elméleti maximum 50%, de a gyakorlatban ennek nagyjából a fele vagy még kevesebb szokott lenni), tehát a hálózatból felvett jelentős teljesítményből csak kevés hasznos teljesítmény kerül a hangsugárzókra. A hasznos és a felvett teljesítmény különbsége hő formájában távozik, ezért komoly hűtéssel kell rendelkeznie már egy kisebb teljesítményű A osztályú erősítőnek is. Előnye, hogy egy speciális torzítás, az ún. keresztezési torzítás nem keletkezik ebben a működési módban.

B osztály: A teljesítmény fokozat aktív alkatrészei csak akkor vezetik az áramot, amikor van vezérlőjel. Ellenkező esetben teljesen lezárnak, azaz nem vezetnek áramot. Ennek a működési módnak több hatása is van. Egyrészt a hatásfok jelentősen megnőhet az A osztályhoz képest (elméleti maximuma 78,5%), azonban megjelenik egy újfajta torzítás (keresztezési torzítás), ami nem létezik az A osztályú erősítőknél. Ez a torzítás jelentős mértékű is lehet, ami a minőséget negatívan befolyásolja ezért jó minőségű hangfrekvenciás erősítőknél nem használatos a B osztályú beállítás.

AB osztály: Az A osztály és a B osztály közti átmenetet jelenti. A B osztályú működésből eredő torzítás mérsékelhető, ha a végerősítőt A és B osztály közé állítják be. Ebben az esetben a végerősítő utolsó aktív alkatrészei vezérlés nélkül is vezetnek áramot, de sokkal kevesebbet, mint A osztályú társaik. Ezért a hatásfoka sokkal jobb mint az A osztályú erősítőknek (az A és B osztályú beállítások között szokott lenni) és a B osztályból származó kellemetlen torzítást olyan alacsony szintre lehet mérsékelni, ahol már biztosan nem lesz zavaró mértékű.

D osztály: napjainkban egyre népszerűbb végerősítő fajta, amelynek legnagyobb előnye, hogy kiváló hatásfokot lehet vele elérni (gyakorlatban 90% körüli értékeket), azaz nagyon kicsi a vesztesége. Ennek további következménye, hogy kis fizikai méretben jelentős hasznos teljesítményre képesek ezek az erősítők. Az alacsony veszteséget a korábbi végerősítőktől eltérő működési elv miatt lehet elérni. A bemenő jelet (legyen az analóg vagy digitális) átalakítják változó szélességű impulzusok sorozatává. A végfokozatban dolgozó aktív alkatrészek ezeket az impulzusokat kapcsolgatják a kimeneten található aluláteresztő szűrőre, aminek a kimenetén a hangfalak által is feldolgozható analóg jel jelenik meg.

Sokan helytelenül digitális erősítőknek hívják a D osztályú erősítőket feltehetően az osztályt jelölő D betű miatt. Ez azonban hibás következtetés. Habár lehetnek a D osztályú erősítőkben digitális jelfeldolgozásra alkalmas áramkörök is az utolsó, aktív alkatrészeket tartalmazó teljesítmény fokozat időben folytonos vezérlőjellel dolgozik, így nem tekinthetők digitális végerősítőnek.

Nagyon fontos de sajnos manapság hanyagolják: A tápegység

Bármely erősítőnek fontos része az őt energiával ellátó egysége, amelyet tápegységnek nevezünk. A megfelelő műszaki- és hangminőség eléréséhez jól tervezett és méretezett tápegységet szükséges használni. Sajnos a mai készülékek többsége a spórolás jegyében születik melynek legelső szenvedő alanyai a készüléken belüli tápegységek. Ennek oka, hogy az áramkörök alapvetően egyszerűbb, olcsóbb tápegységgel is működőképesek. Viszont ha jó minőségre törekszünk, és a maximumot akarjuk kihozni az erősítőkből, akkor nem szabad spórolni semmin!

Elektroncsöves erősítők - inkább csak jó feelinget ébresztenek

Ahogy korábban utaltunk rá, vannak, akik az elektroncsöves technikát hangminőség szempontjából az erősítők csúcsának tartják. Érdekes, hogy egy igen rossz hatásfokú, A osztályú, igen kis teljesítményű „csöves” erősítőt tartanak a legjobbnak, ami műszakilag is erőteljesen vitatható kvalitásokkal bír. A rossz hatásfok és nagyon alacsony teljesítmény mellett, az erősítő a kapcsolástechnikájából adódóan magas torzítású, ráadásul a kimenetén lévő transzformátor (ami a csöves erősítők legtöbbjében megtalálható) egyértelmű hátrányt jelent a korszerűbb félvezetős technikával szemben. Tapasztalat alapján azonban elmondható, hogy az elektroncsöves erősítők megjelenésükkel kellemes érzést ébreszthetnek sokakban. Ennek azonban már nem sok köze van az objektív hangminőséghez, inkább az emberi pszichére van hatással, amelynek komoly befolyásoló hatása van a szubjektív hangminőségre.

Szeretnénk azonban megemlíteni, hogy bármely erősítő technikából/technológiából lehet jó és kevésbé jó minőséget gyártani. Általában igaz, hogy nagyon olcsón nincs jó minőség, ami pedig irreálisan drága ott már nem a jobb minőségért, hanem üres, megtévesztő szavakért, ál-tudományos magyarázatokért kell fizetni. A két véglet között széles a skála, a választás viszont nem könnyű. Az árakkal inkább a kínált szolgáltatásokat és pénztárcánk vastagságát próbáljuk összefüggésbe hozni és ne a hangminőséget.

Hangerősítőkkel kapcsolatos kérdéseiddel fordulj hozzánk bizalommal.

"...mert szenvedélyünk a Hang."

Bizsók Vajk

Akusztika az otthonunkban - Gondoltad volna? A minimál életterek vannak a legnehezebb helyzetben.

Korunk letisztult, minimál dizájn stílusú belső terei vizuálisan mutatósak ugyan, akusztikailag azonban igen rossz tulajdonságokkal rendelkeznek. Akik ilyen helyiségben szeretnének jó minőségben zenét hallgatni vagy filmet nézni, azok vannak a legnehezebb helyzetben. Akik viszont egy kisebb könyvtárral rendelkeznek otthonukban, és ezek a könyvek nyitott könyvespolcokon sorakoznak a falak mentén, azok az első sorból rajtolhatnak az akusztika „versenyén”. Az akusztika persze nem verseny, hanem a fizikának egy összetett ága, melyből szeretnénk egy kis tudásszeletet átadni oly módon, hogy annak azonnal gyakorlati haszna is legyen.

Az akusztikai élményhez változtatnunk kell

Ahhoz, hogy a hang reprodukciós rendszerünk tudását maximálisan ki tudjuk használni, nem árt tudatosítani magunkban, hogy hajlandónak kell lennünk a környezetünket kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatni, átalakítani, ha szükséges. Ha nem vagyunk kompromisszumképesek, akkor el kell fogadni a rendszert úgy, ahogy van, jobb minőséget biztosan nem tudunk kihozni belőle.

Általánosan, bármilyen rendszerre vonatkoztatva a következőkre érdemes figyelni:

A helyiség formája: Óvakodjunk a teljesen kocka alakú helyiségektől, ezekben a legrosszabb az akusztikai helyzet. Ha mégis ilyen helyiségünk van, akkor minél többet célszerű alkalmazni a berendezési tárgyakból, hangelnyelő anyagokból és diffúz felületekből.

Felületek: Negatív akusztikai hatása van a nagyméretű, kemény, síkfelületeknek, például csupasz falaknak, hidegburkolatú padlónak, mennyezetnek, nagy méretű üveg falaknak, ablakoknak, ajtóknak. Minél nagyobb egybefüggő síkfelület van egy helyiségben, annál problémásabb a helyiség akusztikája a visszaverődő hangok miatt. A nagyméretű sík és kemény felületeket meg kell törni hangelnyelő és/vagy diffúz (az angol diffuse = szétárad szóból) hatású felületekkel. A diffúz hatású felület a rá eső hangot többé-kevésbé véletlenszerűen szétszórja a térben.

Hangelnyelők, diffúz hatású felületek: A hangelnyelő anyagok általában természetes, szálas anyagokból készülnek: vastagabb szőnyegek, fali szőnyegek (subák), vastag, nehéz függönyök, kárpitozott bútorok szivacsos ülőfelülettel. Részben elnyelő, részben diffúz hatású felület lehet egy könyvekkel megrakott könyvespolc, ami kitűnő megoldás számos helyiségben. További diffúz hatású felületek lehetnek a kisebb-nagyobb méretű berendezési tárgyak, székek, asztalok, dísztárgyak, vázák, virágok, szobrok a térben. Léteznek kifejezetten akusztikai kezelésre tervezett hangelnyelők és diffúz hatású anyagok, tárgyak, felületek is.

Mélyhangok: A mélyhangok mennyiségét, milyenségét a hangfalakon túl alapvetően a szoba méretei, a hangsugárzók elhelyezése és a hallgatási helyek együttesen befolyásolják. Ha egy hangsugárzót közel tolunk a falhoz, akkor több mély hangot fogunk hallani, mintha messze helyeznénk a faltól. Ha a szoba sarkaiba állítjuk a hangsugárzóinkat, akkor kapjuk a legerősebb mélyhangokat. Ez sok esetben már túlzás is lehet, nem igazán javasolt ez az elhelyezési mód, csak kivételes esetekben. Ha a hangfalakat adott helyen hagyjuk, és a szobában elkezdünk sétálni, észrevehetjük, hogy a mélyhangok mennyisége változni fog attól függően, hol állunk vagy ülünk a szobában. Válasszunk olyan helyet a hallgatásra, ahol nincsenek túlsúlyban a mélyhangok. A közvetlen fal előtti ülőhely szintén erősen befolyásolja a hallott hang minőségét. A mélyek mennyisége megnövekszik, és a hangzás balansza is megváltozik – általában rossz irányba. Kerüljük a közvetlen fal előtti ülőhelyet. Ha ez mégsem lehetséges, akkor a mögöttünk lévő falra tegyünk valamilyen nagyméretű hangelnyelő anyagot (például vastag faliszőnyeget) vagy még jobb megoldásként az ülőhelyünk és a fal közé egy könyvekkel teli polcot.

Közép és magas hangok: A közép és magas hangok minőségére a szoba sokkal kevésbé van hatással, mint a mélyhangok esetén. Ahogy korábban írtuk, törekedni kell a nagyméretű, síkfelületek megtörésére, hogy káros visszhangok ne jöhessenek létre. Erre jók a szőnyegek, faliszőnyegek, függönyök, speciális hangelnyelő dekorációs elemek, könyvespolcok, egyéb elnyelő és diffúz hatású felületek.

Hangsugárzók elhelyezése: Érdemes a hangsugárzók hallgató(k)hoz képesti szimmetrikus elhelyezésére törekedni. Bármilyen tárgy, ami a hallgató és a hangsugárzó közötti közvetlen úton helyezkedik el a méretétől, anyagától, kialakításától függően akadályozhatja a hangok terjedését, zavartalan eljutását a fülünkbe. Ezért ne tegyünk semmiféle tárgyat ezekre a helyekre.
A hangsugárzók elhelyezéséről már korábban írtunk: Hova tegyük hangfalainkat?

A Bizsók Hangsugárzó Manufaktúránál a hangfalak megalkotásán kívül azok elhelyezésével kapcsolatosan is tanácsot adunk, illetve foglalkozunk helyiségek akusztikai mérésével, tervezésével és zajcsillapítással is. Ez a szórakozó helyeknél azt jelenti, hogy érteni lehet majd egymás hangját bármekkora zsúfoltság is van, lakóházaknál pedig a lehető legtisztább hangot hozzuk ki hangrendszeredből, mozitermedből egy helyiségben. Kérdés esetén fordulj hozzánk bizalommal.

Bizsók Vajk
"... mert szenvedélyünk a hang!"