2015. október 21., szerda

A jó akusztika pénzt hoz

Belsőépítészet és akusztika, avagy a jó akusztika pénzt hoz.

Biztosan tapasztaltad már, hogy egy zsúfolt étteremben nem tudtál beszélgetni a partnereddel, mert akkora volt a hangzavar. Ráadásul volt még valamiféle háttérzene is, amivel megpróbálták azt elnyomni. Biztos volt olyan is, amikor rövid idő elteltével haza akartál menni onnan, vagy nem érezted jól magát és átültél egy másik asztalhoz. Ha most egy vendéglátó helyiség tulajdonosa olvas, akkor már tudja, miért nem maradnak a vendégei tovább főleg akkor, amikor telt ház van. Jobb esetben nem zavaró és nem tudatosul benned a dolog, csak azon veszed észre magad, hogy legközelebb már nem azt a helyet választod randi, üzleti vagy baráti beszélgetések helyszínéül. Legtöbbünk biztosan volt már olyan üveggel körülvett tárgyalóban is, ahol nagyon rosszul értette partnerét a visszhangok miatt és elfáradt egy beszélgetés közben, mert hangosan kellett beszélnie vagy sokkal jobban kellett koncentrálnia a másik félre. Elárulunk egy titkot. 


Egy terem hangelnyelő és visszaverő képességét, azaz akusztikáját, a benne lévő anyagok és felületek határozzák meg.

Mi ez? Akusztika

Erről a szóról majdnem mindenkinek más jut az eszébe. Ugyanakkor a legtöbbször a “hallom a szomszéd tévéjét” választ szoktuk kapni, ha rákérdezünk, mit ért az ember akusztika alatt. Ezzel nem is volna baj. A hétköznapi embernek nem szükséges tudnia, mit is takar ez pontosan. Viszont azt az éttermet, ahol a hétköznapi emberek nyugalomban vacsoráznának és azt a házat, ahol a szomszédnak hangos tévéje van, valószínűleg szakemberek tervezték. Ők biztosan odafigyeltek az akusztikára. A  legfontosabb tisztázni, hogy a két szituáció (étterem és szomszéd tévéje) nagyon különböző akusztikai jelenség. Nem összekeverendő és teljesen másképp is kell kezelni azokat. Kezdjük az étteremmel, a szomszédot majd később vesszük elő.

étTerem

Ha az „ét” szót elhagyjuk, máris a „terem” szónál vagyunk, az akusztika ezzel foglalkozó területét teremakusztikának nevezik. Jogosan, mert a terem vagy helyiség belső akusztikájának javítására irányul. Azt, hogy hová kell feljavítani, a funkció határozza meg, bár szigorúan vett szabványok erre nincsenek, kivéve speciális helyiségek esetén. A funkción túl még a belsőépítész tervező által megkívánt hangulat is meghatározza az elvárt akusztikát, de ez inkább a közösségi, általános felhasználású helyiségekre igaz, mint pl. pub, menő borozó, étterem, kávézó, hotel aula, egyterű iroda. Ezek a terek azok, ahol manapság a belsőépítészek kiélhetik kreativitásukat, ám az akusztikának méltatlanul kevés figyelmet szentelnek. Az egyszerűség kedvéért hívjuk a fenti tereket összefoglaló néven csak “teremnek”. Ezeken keresztül megfelelően be tudjuk mutatni, mi is az akusztikai tervező feladata. Többek között a visszhangok, utózengési idő, vagy az alapzaj csökkentése, az asztalok közötti áthallás mérséklése, egy akusztikai kontraszt vagy idill megteremtése.



Mi van, milyen őrületes szavak ezek? Mindegyike komoly fizikai tartalommal bír, melyek hatással vannak a közérzetünkre és a hangulatunkra egy zárt térben, konkrétan diszkomfortos, mint egy rossz világítás. Képzeljük el, hogy 30-an ülünk egy visszhangos teremben, és 15-en egyszerre beszélünk. Mindegyikünk hangja el kezd többszörösen visszaverődni a helyiség határoló felületein, majdnem ideálisan. Mi szükségünk van nekünk ott erre?  Nem hogy saját visszhangunkra nem vagyunk kíváncsiak, a szomszéd asztalnál ülőkére meg végképp nem.

Az első feladatunk a visszhangok mérséklése melyet a falakon, mennyezeten vagy egyéb helyeken elhelyezett méretezett hanglágy anyagokkal tudunk elérni.

Ha nem lehet a visszaverő felületek méretén csökkenteni, akkor elnyelőből bizony nagy felület kell. Ha ezt megoldottuk, akkor  a méretezéstől függően az utózengési idő nagyban lecsökkent. Ami elég jó, mert így egyből az alapzajunk alacsonyabb szintre áll be. Erre meg mit csinál a beszélő ember? Halkabban kezd el beszélni és ez meg ugye azért jó, mert így még kevesebb hangenergiát viszünk be a helyiségbe és még alacsonyabb lesz a zajszint.

No, ha ezzel meg vagyunk, jöhet az a zene, ami egy visszhangos teremben csak az alapzaj szintjét növeli. Nem érthető és szinte nem is hallható. Itt tartunk most egyébként “vendéglátó teremileg” általában. Visszhang, sok vendég, aki beszélget (beszélgetne, de inkább kiabál) és a zene, amiért a vendéglátók fizetnek, de hallani csak kevés vendég esetén lehet. Szóval nem hallani a zenét és fizetni érte pénzkidobás. De ez még hagyján, ami sokkal rosszabb hír, hogy a kiabálva beszélgető vendég hamar elfárad, és bizony nem tudja miért, de haza akar menni és nem iszik még egyet. Sokan persze azt mondják, hogy csak egy sört jöttek meginni, de ha jól érzik magukat, megisznak még egyet. Ez tuti.

Végre, ha a hangelnyelők elhelyezésre kerültek és optimalizálják a helyiséget akusztikailag is és emellett halk zene szól, máris megoldottuk az utolsó problémánkat, az asztalok közötti áthallást. Ezzel a módszerrel tulajdonképpen teljesen intimen beszélgethetünk az asztalunknál minden fáradság nélkül. Nem fogjuk hallani a szomszéd asztalt és ők sem hallanak minket. Ez is jó hír, hiszen egy vendéglátó-ipari egységbe nem azért megyünk, hogy elfáradjunk, és hogy a szomszéd asztali beszélgetést hallgassuk, hanem pihenni, lazítani.



Miért nem találnak a várandós kismamák egy kocsmát, ahol barátnőzhetnek egyet?

Néhány ismerősöm arra panaszkodott, hogy a feleségével nem tud elmenni egyet vacsorázni, vagy a kismama nem tud elmenni a barátnőivel sehova, mert általában mindenhol nagyon nagy a zajszint és bizony eléggé kiabálnia kell. Ettől 20 perc alatt úgy elfárad fizikailag és lefárad az agya is, mintha minimum egy doktori diplomát védett volna meg éjjel kettőkor.
Ez bizony igen méltatlan bánásmód. Na de szándékos ez egyáltalán?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.